Deák: „Ellenzéki politikai kommunikációs eszköz a korrupciózás”

Valóban akkora a korrupció Magyarországon, ahogy azt a Transparency International méri? Ez volt a témája annak a péntek reggeli vitának, amelyet az ATV-ben folytatott Deák Dániel, politológus, a Figyelő főmunkatársa és Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója

A Transparency módszertana nem azt méri, hogy mekkora a korrupció valódi szintje, hanem azt, hogy mit érzékelnek a Transparency által megkérdezett szervezetek – mondta a műsor elején Deák Dániel. Szerinte a valós korrupció és az érzékelés között jelentős különbségek vannak. Ez annak köszönhető, hogy a korrupció az ellenzék legfőbb kampánytémája, azt politikai kommunikációs eszközként használják, így mivel sok szó esik róla, az érzékelés szintje is magasabb. A valós korrupció viszont az Eurostat adatai szerint jóval, akár 20 százalékkal is alacsonyabb – mondta a Figyelő főmunkatársa.

Hogy lopnak, ha dinamikusan növekszik a gazdaság?

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a korrupció a gazdasági növekedés gátja. Deák erre úgy reagált, hogy a növekedés Magyarországon az egyik legmagasabb az EU-n belül, az OECD adatai szerint pedig az idei évre és a következő évre is magas gazdasági növekedéssel számolhat hazánk.

Szóba kerültek a hazai közbeszerzések is, amelyek kapcsán Deák Dániel elmondta: egy közbeszerzésen nyerni nem jelent korrupciót. Szerinte a közbeszerzések kapcsán kitapintható, hogy a jelenlegi kormány teljesen más gazdaságpolitikát folytat, mint balliberális elődjei. Az Orbán-kormány deklarált célja az, hogy a stratégiailag fontos ágazatokban ne külföldi cégek domináljanak, hanem magyar tőkéseket termeljen ki az ország, ehhez képest 2010 előtt külföldi multinacionális vállalatok nyerték el a közbeszerzéseket – mondta Deák, aki szerint felmérések igazolják, hogy a magyar választók szerint is fontos, hogy magyar tulajdonban legyenek azok a cégek, amelyek a nemzetstratégiai ágazatokban meghatározó szereppel rendelkeznek.

„Nem közbeszerzésekről jöttünk beszélgetni”

A műsorvezető a beszélgetés ezen pontján Ligeti Miklóshoz fordult, megkérdezte tőle, hogy jobba-e a magyar tőkés a külföldi nagytőkénél. Ligeti nem válaszolt a kérdésre, „nem a közbeszerzésről, hanem a korrupcióról jöttünk beszélgetni” – mondta, majd felolvasott egy vélhetően 2010 előtti fideszes nyilatkozatot, miszerint Magyarországon a korrupció mértéke a gazdasági növekedés gátjává vált, az ország pedig visszacsúszott a korrupciós listán. Deák erre azt mondta, hogy 2010 előtt az Alstom-ügy vagy a 4-es metró ügye miatt volt alapja a korrupciós vádaknak, majd hozzátette, hogy a korrupció mindig nagyon fontos eleme a magyar politikai közbeszédnek, szerinte a mindenkori ellenzék állandóan korrupcióval vádolja a mindenkori kormányt, „mindenki ezzel támadja a másikat”, pont ezért magas mindig a korrupciós érzékelés. Ligeti szerint a korrupció társadalmi jelenség, és azt nem lehet máshogy mérni, csak érzékelések vizsgálásával.

A műsorvezető szerint a kormány válasza annyi volt a Transparency jelentésére, hogy a Transparency csak egy „sorosista szervezet”. Deák szerint az, hogy „Soros Györgyhöz köthetők ezek a szervezetek, az Open Socitey fizetési listájából egyértelművé válik.” Ligeti annak kapcsán, hogy mennyire köthető Soros Györgyhöz Transparency, csak annyit mondott, hogy bár ő készült ebből, de „húsz másodperccel a zárás előtt most már ne erről beszélgessünk”, majd inkább elkezdett a letelepedési kötvényekről és a Gruevszki-ügyről beszélni.

A Transparency International kutatási módszertanáról egyébként a Mandiner is készített már interjút Fodor István Széchenyi-díjas villamosmérnökkel, aki a Sólyom László köztársasági elnök által felállított négytagú Bölcsek Tanácsának volt tagját, valamint társszerzője volt az oktatás és korrupció témában megjelent Szárny és teher című kötetnek. Fodor májusban lapunknak azt nyilatkozta, hogy „a Transparency International és magyarországi szervezete az ország parlamenti választásának politikai kampányakciójává silányította ezt a témát, és ezzel hiteltelenné tette a korrupció elleni küldetését.”